Nyáron a csak filozófusnak becézett Manilo Scopigno érkezik a Roma kispadjára. Az 1969/70-es szezonban az ő munkájának is köszönhető, hogy a Cagliari csapata szerzi meg nem kis bravúrral a bajnoki címet. Talán a fővárosban is titokban hasonló csodában bíznak. Több nagy név is érkezik erősíteni a keretet, közülük is a gólerős, többszörös válogatott Pierino Prati és a már 32 éves, de szintén sokszoros válogatott, a Cagliarival bajnoki aranyat szerző Angelo Domenghini megszerzésétől várják a legtöbbet.
Az első fordulóban a Bologna látogat a római Olimpiai stadionba. Nem jól indul a találkozó, Ghetti negyed óra elteltével a vendégeket juttatja előnyhöz. Fordulás után aztán Prati gyorsan egyenlít egy szép fejesgóllal, majd a 72. percben... olvassuk mit ír a Corriere dello Sport tudósítója: "A mindenhol felbukkanó Domenghini a jobb oldalról ível középre, s Di Bartolomei, a tizennyolc éves kis bajnok nagy erővel, fél fordulatból, jobb lábbal kapásból a kapuba bombáz. Nem kis bravúr kellett hozzá, igazolja ennek a tehetséges fiúnak a technikai képességeit." A Roma megszerzi a győzelmet, és megvan tehát az első Di Bartolomei gól is az élvonalban.
Scopigno is elégedett, és a találkozó után külön megdicséri játékosát. A folytatás azonban kevésbé fényes. A következő öt fordulóban a csapat behúzza a féket, és négyszer is vesztesen hagyja el a pályát. A Foggia elleni fiaskó után Scopigno beadja a lemondását. Mindössze hat bajnoki mérkőzésen ült a kispadon, de Di Bartolomei mind a hat alkalommal kezdőként lépett pályára.
A csapat irányítását a svéd mester, Nils Liedholm veszi át. Ő sem tud csodát tenni, valami nem működik tökéletesen. A Giallorossi decemberi számában Agostino a következőket mondja: "Nagyon jól éreztem magam Scopignoval, de nyugodt vagyok az új mesterrel is, sőt, nagyon tisztelem őt. Érzem, hogy Liedholmmal a Roma feltámadhat. Nagyon balszerencsések voltunk idáig, de egyszer a lapjárásnak meg kell fordulnia és eljön majd a mi időnk is. Én mindenesetre készen állok, ha kell a pályán, a kispadon vagy akár a lelátón is, ha úgy akarják."
Közben 1974. február 10-én egy újabb ifjú mutatkozik be a felnőtt csapatban: egy aprócska szélső, bizonyos Bruno Conti. Di Bartolomei az idényben még kétszer lép pályára a nagyoknál, az ifiket viszont ismét sikerre vezeti, a Roma ismétel, és 1972/73 után újra megnyeri a bajnoki címet és az Olasz Kupát is elhódítja. A nagyok végül 29 ponttal a nyolcadik helyen végeznek. De megtörtént az idényben az Agostino számára oly fontos találkozás Liedholmmmal, ami az egész pályafutását befolyásolja majd.
Előző: 1972/73 - A BEMUTATKOZÁS
Következő: 1974/75 - AZ ELSŐ SÉRÜLÉS, DOBOGÓN A ROMA
Címkék: AS Roma, Agostino Di Bartolomei