A Roma újabb fegyelmezett játékkal és újabb 1:0-ás sikerrel továbbra is kapaszkodik a BL-t érő helyekért folytatott versenyben.

A Bologna Juventus elleni meccsét nézi majd vacsora közben?

"Elmegyek vacsorázni, elmegyek valahova, úgyhogy nem fogom nézni. Lehet, hogy felveszem, de nem kell megnéznem. Nem a Juventus vagy a Bologna ellen játszunk, úgyhogy nincs rá szükség."

Mesélne nekünk egy kicsit a mérkőzésről? Nagyon sok adrenalinnal, bátorsággal és igazi áldozatkészséggel játszott a csapat annak érdekében, hogy megszerezzék a győzelmet.

"Teljesen igaz. A Fiorentina egy nagyszerű csapat, technikailag tehetséges játékosokkal, akik tudják hogyan kell nyomás alá helyezni az ellenfelet. Magasan le akartuk őket támadni, de nem sikerült. Elismerésem nekik. Árnyékokat kergettünk sokszor, ezért azt mondtam a srácoknak: 'Visszaállunk, különben csak energiát pazarolunk, és nem érünk el semmit.'"

„Az a gól az első félidő végén döntő fontosságú volt, mert lehetővé tette számunkra, hogy a lehető legjobban kezeljük a dolgokat a játékosaim erőforrásait tekintve.”

Megint megtette a maga szerepét. A kezdőcsapat ugyanaz volt, mint a San Siróban, de most megfelelő időben hajtotta végre az 5 cserét, ezzel is tartva az eredményt. Nem volt könnyű irányítani.

"Nem, nem volt könnyű, mert ahogy mondtam, valóban minőségi csapatról van szó. Lenyűgözött, ahogy néztem és tanulmányoztam őket. Nagyon jók voltak, de mi szilárdak, elszántak, koncentráltak voltunk. Ezeket a meccseket szeretem a legjobban."

Szeretném megérteni, hogyan sikerült belelátni egy olyan játékos fejébe, mint Matias Soule - rávenni arra, hogy szélsőhátvédként játsszon, hátrafelé sokat mozogjon és jól védekezzen a keresztpasszok ellen. Ehhez munka kell, és azt hiszem, ez az ön érdeme. Sikerült meggyőznie egy fiatal játékost - és az egész csapatot - a védekezés szükségességéről.

"A srác nagyon nyitott és készséges. Sokat szenvedett a szezon korábbi részében, amikor nem játszott. Most bizalmat szavaztam neki, és ő lett az a váratlan plusz. A szélen felveszi a harcot az emberével, keresztpasszokat ad be, és jól követi a labdát. Láttam őt a Napoli elleni hazai mérkőzésen: mindig dupla szerepet játszott, egyszer segített Zeki Celiknek, amikor Neres megpróbálta felvenni őt. És nem lehetett tartani. Ez adta az ötletet. Az ember többet tud meg a játékosokról, ahogy edzősködik és edz velük, és a srác tényleg hatalmas áldozatokat hoz. De okos is, mert amikor végzi a dolgát, pontosan tudja, mit akar csinálni."

Ennyire jó a csapat, vagy időnként alábecsültük a játékosokat?

"Azt mondanám, hogy egy edző egyedül nem tehet semmit. Jó játékosokra van szükséged. Szerencsém volt, hogy akkor vehettem át ezt a csapatot, amikor szükségük volt egy mentőcsónakra, valamire, ami kihúzza őket a mélyből. Úgy hallgattak rám, mint egy apára, mert mindig szívből beszéltem hozzájuk, és elmondtam, mit akarok tőlük."

"Nagyszerűek voltak abban, hogy követtek engem, elkötelezettek voltak, és soha nem adták fel. Most persze azok, akik nem játszottak, dühösek vagy csalódottak lesznek, de a stábom szerint öröm nézni őket az edzéseken. A végsőkig feszegetik a határaikat, mert helyet akarnak a csapatban - és ez nagyon boldoggá tesz engem."

Az 1-0-s győzelem még mindig három pontot jelent. Ez számít, nem igaz?

"Mindig azt mondom, hogy a futball azért szép, mert annyi ötlet van. Vannak edzők, akik másképp látják a dolgokat, és ez a változatosság teszi a futballt olyan lenyűgözővé és izgalmassá. Aztán a meccs közben olvasni kell, megérteni, mit tudnak adni a játékosok, hogyan lehet megnehezíteni az ellenfél dolgát, vagy legalábbis hogyan lehet elkerülni, hogy a legjobb feltételeket biztosítsuk nekik a gólszerzéshez. Adtunk Keannak néhány lehetőséget, pedig ő egy nagyszerű csatár, de összességében nagyon jól védekeztünk."