Vegyes előjelekkel készülhettünk az Atalanta elleni mérkőzésre: egyfelől két győzelmet követően már-már kezdtük maguk mögött hagyni a Bologna és Inter elleni vereségek kellemetlen szájízét, a hosszabb ideje sérülteket leszámítva visszatértek az eltiltottak és a kisebb problémákkal bajlódók is tudták vállalni a játékot, így a jelenlegi legerősebb csapat állt Mourinho rendelkezésére.

Másfelől viszont 2017 augusztusában nyertünk utoljára Bergamoban (ez volt az utolsó Atalanta elleni győzelem is), meg egyébként mindenki tudja már, hogy mi csak tét nélküli rangadót tudunk nyerni, azt is csak nagyon ritkán.

Erre a sztereotípiára cáfoltunk rá tegnap egy brutálisan masszív, okos, gyilkos célfutballal. Kellett persze ehhez a szezon leggyorsabb gólja is. Apropó gyors gólok. Az ősz nagy részében álmosan kezdtük a találkozókat, az utóbbi meccseken viszont látványos fejlődést mutat a csapat ebben a tekintetben, Szófiában a 15., a Spezia ellen a 6., most pedig az 1. percben sikerült betalálni. Hiába birtokolta a labdát kétszer annyit az Atalanta, valódi helyzetig nem igazán jutottak el, sőt, Veretout szabadrúgása és Abraham rossz ziccerpassza miatt még bosszankodhattunk is. Sokáig nem kellett szerencsére, az újabb kontrát Zaniolo verte be, így 30 perc után már kettővel vezettünk. Gasperini már itt cserével próbálta kimozdítani az összecsapást az addig zajló mederből, de a játék képe nem igazán változott, sem Ilicic, sem Zapata nem tudott villogni, előbbit Ibanez, utóbbit pedig Smalling tartotta elképesztően jól kordában. Ekkor érkezett meg az Atalanta számára fontos szépítő gól, egy szerencsés találattal jött vissza a meccsbe tehát a hazai csapat az első félidő vége előtt.

A második játékrészben már nem tudtuk olyan hatékonyan eljuttatni a labdát a két támadóhoz, néha nyomasztóvá is vált az Atalanta fölénye, de Malinovszkij pontrúgásain és átlövésein kívül továbbra sem kellett igazán nagy bravúrt Rui Patrícionak bemutatnia. Az ukrán egyik szögleténél aztán valamiért nem Smalling emberezett Zapatával, melyből jött is az egyenlítés, de a VAR segítségével les miatt végül érvénytelenítették a kolumbiai csatár fejesét. Gasperini fiai pedig itt el is lőtték az összes puskaport, ezt követően előbb Smalling döntötte el a 3 pont sorsát zsinórban második meccsén szerzett góljával, majd Abraham zárta keretbe ezt a csodálatos délutánt.

Minden csapatrészben voltak kiemelkedőt nyújtó játékosaink (Smalling, Veretout, Zaniolo és Abraham), így hosszú idő után ismét fontos rangadót nyertünk meg, ráadásul a 4. hely megszerzése szempontjából is kiemelt jelentőségű győzelemmel sikerült zárkózni az élen állókhoz. 2021 utolsó mérkőzésén a Sampdoria érkezik az Olimpicoba, az ellenfél alkalmasnak tűnik az önbizalom további növelésére, mert a rövid pihenő után szükségünk is lesz rá: a jövő év első két mérkőzésén a Milan és a Juventus következik.

Érdemjegyek:

Rui Patrício 7 – Úgy tűnik, szerencsére nem fogta meg nagyon az Inter ellen bekapott potya, védéseivel ismét hozzátette, amit kellett. Az egyenlítő gól szögleténél talán kijöhetett volna, de ennek szerencsére már nincs jelentősége.

Mancini 6 – Nem ő játszott a védők közül a legjobban, de szerencsére nem is volt rá szükség, mert Pasalic és Pezzella nem állította megoldhatatlan feladat elé. A csk-szalag és Smalling jelenléte nyugtató hatással van rá.

Smalling 8 – Eltüntette Zapatát, góljával eldöntötte a meccset, földön, vízen, levegőben óriási tanár volt tegnap is. Uraim, Smaldini visszatért!

Ibanez 7 – Tőle megszokott módon nagy hévvel játszott, ennek sok kemény szerelés lett az eredménye, egy ilyennek köszönhető a második gólunk is.

Karsdorp 6 – Muriel beállása után kevesebbet tudta támogatni az előrejátékot, de az elmúlt meccsekhez hasonlóan védekezésében viszont egyre kevesebb a bizonytalanság és a hiba.

Veretout 8 – Két és fél gólpassz fűződik a nevéhez, mellé odatette a szokásos csupaszív játékát is, elképzelhetetlen nélküle a középpálya.

Cristante 6 – A korábbi meccsekhez képest talán jobban játszott, a hosszú labdák feljátszása a csatárok felé jól áll neki, az öngólnál nem volt szerencséje.

Mkhitaryan 7 – Nyáron arról szóltak a hírek, hogy Smalling mellett az örmény az, akinek kérdéses a jövője Mourinho érkezésével, ehhez képest mindketten a Roma oszlopaivá kezdenek válni posztjukon. A formációváltás egyik nagy nyertese Micki, konstans jó teljesítményt kapunk tőle hétről hétre.

Vina 6 – Tolói folyamatos jelenléte miatt ő sem tudott sokat hozzátenni a támadásokhoz, de hátul Ibanezzel jól elrendezték Ilicicet, Malinovszkij már nagyobb falat volt számára.

Zaniolo 8 – Az első félidei játékáról nehéz nem szuperlatívuszokban beszélni, minden megmozdulásánál történt valami, góljának köszönhetően remélhetőleg egy óriási teher is lekerült a válláról. Szabálytalanságai viszont még mindig magukban hordozzák a kiállítás veszélyét, erről kellene most már tényleg leszoktatni.

Abraham 8 – Mióta két csatárral játszunk elkezdte szállítani a gólokat most már a ligában is, 17 meccsen 6 gólja mellett 3 gólpasszt adott. Összehasonlításképpen, egy bizonyos Edin Dzeko első római szezonjában 31 Serie A találkozón 8 gólig, illetve ugyanennyi gólpasszig jutott…

Shomurodov 7 – A negyedik gólban játszott szerepe miatt megérdemel egy hetest.

Calafiori, Bove, Kumbulla – Sikerült őket bemelegíteni a 3. és 4. találatnál a csoportos gólörömmel, így nem kellett hidegen beállniuk.

Mourinho 8 – Kiválóan alkotta meg az Atalanta legyőzéséhez szükséges játékot, a legfontosabb feladata talán most, hogy ezt a hullámhegyet fenntartsa az újévi rangadókra is.

Forrás: https://asroma.hu

Címkék: AS Roma, Atalanta, Serie A