A DAZN média készített egy hosszabb interjút Daniele De Rossival, a Roma csapatkapitányával.

Az interjúban többek között kitért a jelenlegi sérülésére, a Juve-Romára, a fiatal játékosokra, és a saját jövőjére is.

A FUTBALLHOZ SZÜKSÉGES MENTÁLISRÓL 

"A top csapatoknak remek játékosokra, és remek emberekre van szükségük, és gyakran a remek játékosok egyben remek emberek is. Vannak emberek, akiknek reggeltől estig azon jár az agyuk, hogy mi lesz a vasárnapi meccsen - és ez az, amit én megtanultam a Juventusos riválisaimtól, akikkel sokat voltam együtt a válogatottnál. Nagyon sok dologban hasonlónak látom magam, és habár már egy kicsit idősebb vagyok, de a mentálisom még ugyanolyan."

"Természetesen a családunk és a gyermekeink a legfontosabbak, de egy átlagos napi munkaidő tekintetében a futball játssza a legnagyobb szerepet az életemben, hiszen ez a munkám: ez az, ami jó kedvre derít, amikor jól megy a csapatnak. A futballban manapság nem teheted meg, hogy kevesebbet adsz annál, mint amit tudsz."

"Nem vagyok biztos benne, hogy annál többet hozzá lehet tenni a teljesítményhez, hogy megfelelően ráhangolódva érkezel a pályára, hogy fizikálisan a legjobb formában vagy, hogy kialudtad magad, és megfelelően étkeztél. Nem tudom, de az is biztosan hozzáad még a jobb teljesítményhez, hogy Romanista vagy, a csapat szurkolója, aki megcsókolja a mezt, mikor gólt szerez. Igen, ezek nekem mind pluszt adnak, ettől leszek boldog, és a szurkolók is ettől lesznek boldogok, és ez az, amit sosem cserélnék el senkivel, mert ez az életem - ettől vagyok az, aki. De ettől még nem leszek jobb játékos a pályán."

A JUVENTUS ELLENI MECCSRŐL 

"Lehet, hogy szerencsénk lesz, de az sem kizárt, hogy nem. A közelmúltban nagy nyomás nehezedett ránk a teljesítményünk és a bajnokságban elfoglalt pozíciónk miatt, a Juventus elleni meccs nyomása pedig csak hab a tortán. Nehéz időszakon megyünk keresztül, mert tudjuk, hogy annál sokkal többet tudunk, mint amit mutatunk, és emiatt mindenki, nem csak a játékosok, de az edző is össztűz alatt van. Emiatt szeretnénk mindannyian jó teljesítményt nyújtani Torinóban, hiszen az egy nagyon fontos meccs lesz."

"De azon felül, hogy tisztában vagyunk a ránk nehezedő nyomással, tudjuk, hogy az egyik legjobb csapattal szemben lépünk majd pályára."

A CSAPATRÓL

"Az újonnan érkezett játékosok erősek, senki nem mondhatja, hogy gyengébbek lennének azoknál, mint akik a nyáron távoztak. Talán abban hibáztunk, a klubnál az emberek, és mi játékosok is, hogy túl sokat beszéltünk a nyáron távozott játékosokról, és talán ezzel túl nagy teher rakódott az érkezők vállára. Ez nem volt teljesen tisztességes."

"Sajnáljuk azokat, akik már nincsenek itt, de ennél sokkal óvatosabban kellett volna ezzel bánnunk. Sajnos komoly kockázata van annak, hogy túl nagy nyomást helyezünk az újakra. Ezek a srácok a kezdeti nehézségeket követően már kezdenek jó teljesítményt nyújtani, és ez a kezdeti nehézség mindig előfordul olyankor, amikor új közegbe, új csapattársak közé kerülsz. Mindenki, aki nem túl régóta van itt, kezd egyre jobban beilleszkedni, és fejlődni."

A FIATAL JÁTÉKOSOKRÓL

"Nagyon sokan vannak, ez egy elég fiatal csapat. Sokszor csak azokat vesszük fiatalnak, akik 1999/2000 környékén születtek, pedig itt van Lorenzo Pellegrini, aki 1996-ban született, és remek játékos, ráadásul még nagyon fiatal. Cristante minden egyes meccsen javul, és ő is nagyon fiatal. Zaniolo megjött, és már láthatjuk a tudását, habár mi már júliusban láthattuk, hogy milyen tehetséges."

"Én nagyon kedvelem Ante Coricot, ahogy játszik. Nem tudom, hogy mindegyik játékos jó választás a Roma számára, mert lehet, hogy egy napon elmennek majd egy nagyobb csapathoz, de én sokat gondolok rájuk. Nehéz helyzet ez, mert ilyenkor, amikor a dolgok nem mennek túl jól, nagyon nehéz lehet bizonyos játékosoknak, hogy megmutassák azt, amit egyébként tudnak."

"Mindegyik játékos nagyon tehetséges, és erős, és még nem is említettem Justin Kluivertet, vagy Ündert, akik kivételes képességekkel rendelkeznek. Aztán ott van Schick, aki nagyon, nagyon erős, de ahogy a többiekre is, rá is hatással van a csapat problémája úgy összességében."

A JELENLEGI SÉRÜLÉSÉRŐL

"Ez talán a legkomolyabb, és legérdekesebb sérülésem a pályafutásom során. Ilyen sokáig még sosem voltam sérült. Nagyon oda kell rá figyelni, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen 35 éves vagyok már, és ha rásérülök, akkor abból sokkal komolyabb baj lehet."

"Most egy ideje már tudok futni, de még messze vagyok az igazi énemtől. Vasárnap egy kicsit más miatt voltam ott a padon, a csapat miatt, az összetartás végett. Szerencsére jól sült el, de még nagyon sok munka vár rám a pályán."

AZ ELSŐ BAJNOKI GÓLJÁRÓL

"Amikor visszanéztem az első gólom, akkor jöttem rá, hogy megöregedtem, mert kirázott a hideg. Meghatódtam, amikor láttam az elnökünk, Franco Sensi és felesége, Maria Sensi ünneplését, különösen azért is, mert Maria nemrég hunyt el. Erre a napra mindennél jobban emlékszem, jobban mint a mostaniakra. Visszajöttem Trigoriába, hogy átvegyem a kocsimat a meccs után, és kiderült, hogy az egyik legfontosabb olasz TV műsorban volt jelenésem aznap este. Nagyon fontosnak, híresnek éreztem magam akkor, aki szinte elérte mindazt, amiért egész életében dolgozott."

"Remek nap volt az, az első gól mindig kitörölhetetlen emléket hagy az emberben, ami örökre megmarad az emlékezetében. Azok az érzelmek... nagyon büszke voltam. Az első gól olyan, mint egy pozitív hidegzuhany, megváltoztat örökre."

A PORTO ELLENI BL-MÉRKŐZÉSRŐL

"Egy új fejezet kezdete, egy második esély számomra, mert a római meccs egy igen sötét pillanat volt a pályafutásomban. Két éve minden rosszul sikerült; az első meccs döntetlen lett, pedig nyernünk kellett volna, majd a visszavágón simán kikaptunk, engem kiállítottak. Ez azóta is nagyon bánt engem."

"Ez most egy hatalmas lehetőség a Roma számára, hogy valami rendkívülit alkossunk, különösen ha az eddigi szezont vesszük figyelembe."

A RÓMAI PÁLYAFUTÁSÁRÓL

"Mikor fiatal voltam, bármit aláírtam volna, csak fél meccset hadd játszhassak a Serie A-ban. De végül olyan valamit csináltam, amit imádok, abban a városban, amit imádok, abban a csapatban, amit imádok, és azon szurkolók előtt, akiket mindig imádtam. Látom, hogy közeledik a vége, különösen ebben az időszakban, amikor sérült vagyok, és nem tudok a csapattal lenni, és ami kicsit bánt. Tudom, hogy nagyon szomorú leszek, amikor be kell fejeznem a labdarúgó pályafutásomat."

"Egy könyv bemutatóján mondtam azt, hogy nagyon sajnálom, hogy csak egy karrieremet tudtam a Romának szentelni, és nem tudok örökké a klub játékosa lenni. Lehet, hogy még van 6 hónapom, vagy 1, talán 2 évem... de akárhogyan is van, mindenkinek eljön a pályafutásának vége egyszer. Szóval nem sajnálni kell, ez az élet. De akkor is rossz arra gondolni, hogy eljön hamarosan az a nap, amikor nem fogok már kimenni a pályára a cipőmet a kezemben fogva, mezbe öltözve... biztos, hogy nagyon érzelmes nap lesz az."

A MÉDIÁRÓL, A JÖVŐJÉRŐL

"Az idő változik, én egyre nehezebben alkalmazkodom az új generációhoz, különösen a közösségi médiához és minden ilyenhez. Lehet azért is, mert sokszor rossz benyomást tettek rám. Az új generáció már nagyon tartja a lépést az idővel, ahogy azt kell, igen komoly közösségi életet élnek, bármikor képesek pózolni a kamerának és a médiának, és ez az, ami nekem sosem ment, ettől én mindig feszült voltam."

"Én mindig szégyenlős voltam, mikor beszélni kellett és filmeztek, bárki is volt az interjúztató. Persze ezzel kapcsolatban is változtam, míg régen ezek a dolgok teljesen legyűgöztek, mostanra én is egy kicsit a részese lettem. Az egyik felem arról álmodik, hogy edzősködni fog, de amikor arra gondolok, hogy ez azzal is jár, hogy rengeteg interjút kell majd adni, na olyankor ideges leszek. Az apám is azt mondja, ne tegyem, mert csak megfájdul tőle a fejem :)."

"Ő mindig a fiatalokkal szeretett volna dolgozni, és szerintem Olaszországban ebben ő az egyik legjobb, részben azért is, mert sosem akart az új Guardiola, Sacchi, vagy Mourinho lenni. Viszont szerintem én nem tudnék a fiatalokkal dolgozni, mert ennyire nem vagyok türelmes. Viszont nagyon sokat lehet tőlük tanulni, különösen abból, ahogy az öltözőben és a média előtt viselkednek."

"Nem tudom, hogy jó edző lennék-e, de nem kizárt, hogy megpróbálom. Az biztos, hogy edzőnek fogok tanulni. Viszont miután befejezem a futballt, egy évet arra fogok szentelni, hogy utazni fogok, kihaszálom annak előnyét, hogy sok embert megismertem a futballban, és tanulni fogok tőlük. Nagyon sok érdekes és izgalmas emberrel találkoztam, edzőkkel, volt csapattársakkal, és nagyon szívesen körbejárnám őket, ellesnél tőlük dolgokat. Ha van egy álmod, az azt jelenti, hogy célod van, motivációd van, hogy van miért felkelni reggel. Ezért csinálom ezt a munkát, és szerencsére nem kell véget érjen akkor sem, ha befejezem az aktív játékot."

Forrás: asroma.com

Címkék: AS Roma, Daniele De Rossi , interjú