A '80-as évek második felétől, a sikeres Liedholm-Viola páros Romájától nem volt sima és zökkenőmentes az út a Sensi korszakig. Giannini éveken keresztül ennek a nem túl sikeres Romának az egyik szimbóluma és csapatkapitánya. Falcao örökösének is tekintették, de igazából sohasem lehetett az, mert teljesen más jellegű játékos volt, mint a brazil zseni. Középpályás, irányító, hátravont csatár... a megfelelő posztja, tudása és személyisége is gyakran volt vitatémája edzőknek, sportkritikusoknak, karrierjét gyakran kísérték polémiák, többen egy sosem egészen kiteljesedett és beérett labdarúgónak tartották. Mégis 47 alkalommal öltötte magára az olasz válogatott mezét. Minden átigazolási időszakban felmerült a távozásának lehetősége, kereste őt a Milan, az Inter, a Napoli, Vialli és Mancini külön kérésére a bajnoki címet is nyert Sampdoria. De Róma Hercege 32 éves koráig, amikor már Sensinek nem kellett, mindig maradt. Ő volt a Principe. Méltán jár ki neki a hely az AS Roma legnagyobbjai között.
Következő: A KEZDETEK