A főszereplők

Claudio VALIGI
Született Derutában (Perugia), 1962. február 3-án. Középpályás. A Deruta csapatánál kezdett el focizni, utána 1979-től 1982-ig a Perugiában játszott. Az idény előtt került a Romához.
Mérkőzések száma: 13. Gólok száma: 0.
Falcaót helyettesíteni bizony nem könnyű feladat, de Claudio Valiginek ez már az első próbálkozásra remekül sikerült. 1982 nyarán, amikor a brazil kisebb sérüléssel csatlakozott a csapathoz és Coluccival külön munkát végzett, hogy újra 100 %-os erőállapotban lehessen, a fiatal umbriai játékost Liedholm a kezdőcsapatba állította és a brazil feladatát kellett ellátnia. Ezt tette a nyári előkészületi mérkőzések és a bajnokság során is, amikor Falcao sérülés vagy éppen eltiltás miatt hiányzott. Liedholm tiszteletét egy szempillantás alatt kivívta és bekerült az U21-es nemzeti tizenegybe is. "Amikor a Roma megszerezte a játékjogom felét, nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan berobbanok. Már annak a gondolatától nagyon boldog voltam, hogy a Roma csapatának tagja lehetek. Az első bordó-sárgában töltött napjaim alatt úgy gondoltam: jó, ha a kispadra leülhetek néha. S nekem már ez is elég lett volna. De Liedholm egyből a pályára küldött, s ha meg is lepődtem, éltem a lehetőséggel. Viszonylag sokszor játszhattam, és elégedett vagyok a teljesítményemmel. Mindenképpen köszönetet kell mondanom Liedholmnak, aki nem sokat gondolkozott, hogy be merjen-e dobni a mélyvízbe egy olyan fontos poszton, mint amilyen Falcaoé."
Néha Valigi a középpálya más részein is szerepelt, hol kissé előretolva, hol pedig valamelyik szélen, de a legjobb teljesítményt mindig akkor nyújtotta, amikor Falcaót kellett helyettesíteni. Vagyis a középpálya közepén, kissé hátratolva. "A középpálya közepén, a védelem előtt nyújtom a legjobb teljesítményt. Nem tudnám megmagyarázni ennek az okát, talán a természet adta így. Szükségem van, hogy lássam magam előtt a területet, és el tudjam dönteni, hogy miként induljon a támadás. Hátrébbról indulva sokkal inkább a saját helyemen érzem magamat, de ez persze nem azt jelenti, hogy más posztokon ne játszanék szívesen. Amikor Liedholm megbíz valamilyen feladattal, akkor természetesen megpróbálom azt a lehető legjobban elvégezni, azért is, mert egy olyan fiatalnak, mint én, meg kell tanulnia a pályán több poszton is megállnia a helyét."
A fiatal játékos csak 50 %-ban a Roma tulajdona, a másik 50 % a C ligás Ternana csapatát illeti. Az olasz labdarúgás egyik legnagyobb ígérete, így nem csoda, ha a legnagyobb csapatok is szeretnék megszerezni maguknak. "Ez egyik oldalról természetesen örömmel tölt el, de ugyanakkor aggódom is kissé emiatt. Én ugyanis szeretnék a Románál maradni, ahol teljesen jól beilleszkedtem. Nincs még egy olyan egyesület, és még egy olyan város a világon, mint Róma, így nagyon sajnálnám, ha el kellene innen mennem. De amikor ezt a szakmát választottam, tisztában voltam azokkal a veszélyekkel, ami ezzel jár. Ha el kéne hagynom a Romát, nagy űr keletkezne bennem."
Valigi egy kis umbriai faluban, Derutában született. Szülei földművelésből és állattartásból élnek. Mindennél jobban szereti a természetet, s ha ideje engedi, azonnal siet haza, hogy otthon segíthessen. "Gyakran segítek otthon. Tudom, hogy mivel jár a falusi élet, egy kéz sohasem elég."Egy római lap '82 nyarán egy cikket közölt a Roma új játékosáról, az újságban egy hatalmas képpel, amin Valigi éppen vagy 100 tyúk között látható. A cikk címe: Il signore delle galline" , vagyis a tyúkok ura. Többen azt hitték, hogy a játékos majd rossz néven veszi a címet és megsértődik, de így kommentálta a cikket: "Nem tagadom le a származásomat, nem szégyellem bevallani a paraszt származásomat. A focit választottam, de elég nehéz út volt, mert a szüleim eleinte hallani sem akartak róla. A földeken mindig sok a munka, s a focit csak egy hasztalan időtöltésnek gondolták. De végül sikerült őket meggyőznöm, még ha ezzel több munkát is raktam a vállukra. De a nehéz idők már elmúltak, most már én segítem az első fizetéseimből őket, mert helyettem is dolgozniuk kellett."

Pietro VIERCHOWOD
Született Calcinatéban (Bergamo), 1959. április 6-án. Védő. A Romanese, majd a Como csapataiban játszott. Az A ligában a Fiorentina mezében mutatkozott be 1981/82-ben. Az idény előtt került a Romához.
Mérkőzések száma: 30. Gólok száma: 0.
Sokan csak vándormadárnak hívták a Roma középső védőjét. Vierchowodot Liedholm már akkor szerette volna Roma mezben látni, amikor a játékos még a Como csapatát erősítette. Majd végre 1982 nyarán sikerült őt leigazolni, de sajnos csak egy évre, kölcsönbe. Érdekesen alakult a védő pályafutása, a Comotól a Sampdoria vette őt meg, de a genovai csapatban még egy mérkőzésen sem játszott. Egy év kölcsönben a Fiorentinában, majd a Romában. Dino Viola elnöknek mindent latba kellett vetnie, hogy Liedholm kérésének eleget tegyen, hiszen a legnagyobb csapatok szerették volna saját soraikban látni Vierchowodot. Aztán a Mantovani elnökkel való baráti kapcsolatnak és sokak szerint egyes háttéralkuknak köszönhetően Dino Viola került ki győztesen, és a játékos az 1982/83-as szezonban a bordó-sárga mezt öltötte magára. A beilleszkedés hamar sikerült és Vierchowod a védelem és az egész csapat egyik meghatározó tagja lett. Olyannyira, hogy Dino Viola egyből tárgyalásokat kezdett a játékos végleges leigazolásáról is.
Az igazat megvallva, a csendes, halk szavú védő eleinte nem mindenáron akart a Roma játékosa lenni. Jól érezte magát Firenzében és szívesebben is maradt volna a kisebb, nyugodtabb toszkán városban, mint a nagy, nyüzsgő világvárosban. Persze nagyon diplomatikusan azt nyilatkozta, hogy szívesen költözik a fővárosba, de a bennfentesek állították, a szíve az első időkben még az Arnó parti városban maradt. De szép lassan, Liedholm karizmájának, a csapattársak szeretetének és a csapat sikereinek köszönhetően az Örök Városban is feloldódott és sikerült megtalálnia a helyét. Persze tudta, hogy elvileg az idény végén akár búcsúzhat is a Romától: "Én egy profi vagyok és megpróbálok a lehető legjobban és leghasznosabban focizni. Persze nem nagyon örülök, hogy minden évben csapatot váltok, de mivel sajnos sok mindent nem tehetek ellene, megpróbálom higgadtan elfogadni a dolgot. Aztán az is lehet, hogy egyszer meg fogom unni és akkor majd hallatom a hangomat."
Vierchowod az idény közben aztán annyira megszerette az új környezetét, hogy szavaiból kiderült, a legszívesebben most már Rómában maradna. Még ha ezt - ismerve a helyzetét - nyíltan nem is nagyon mondja. "A Roma játssza a legszebb focit egész Olaszországban, és minden jel szerint ez a csapat még rengeteget fog adni az olasz labdarúgásnak. Jól érzem magamat Rómában, legszívesebben már el sem mennék innen. Persze nem mondhatom azt, hogy nem mennék a Sampdoriához, ismerem a helyzetemet. De a válogatott játékosa vagyok, és magas szinten szeretnék játszani, olyan csapatban, amelyik a bajnoki címért harcol. S mivel már egy ilyen csapatban vagyok, nem lenne nagy baj, ha itt is maradnék, ráadásul már nagyon jól be is illeszkedtem." - nyilatkozta az idény közben.
Hihetetlen gyorsaságával és remek szereléseivel többször elkápráztatta a nézőket. Hányszor lehetett látni őt 3-4 méter hátrányból indulva utolérni egy csatárt, majd egy teljesen szabályos szerelés után elhozni előle a labdát? Az ő jelenlétének is nagyban köszönhető, hogy Liedholm a nem éppen villámgyors Di Bartolomeit a söprögető poszton ki merte próbálni. Pietro nélkül Agostino dolga lényegesen nehezebb lett volna. A társai körében nagy tiszteletnek örvend, akik elfogadták a hosszú hallgatásait és látszólagos sértődékeny természetét. De akik ismerik, esküsznek, hogy a valóságban nem ilyen. Ő meséli: "Gyakran tényleg szinte már úgy festenek le engem, mintha valami szörny lennék. Tényleg nem beszélek sokat, csendes ember vagyok. De csak mert jól elvagyok magamban. Nem könnyen engedek fel azokkal szemben, akiket nem ismerek. Inkább visszahúzódom és saját magam járom az utat. De az azért nem igaz, hogy nem szeretem a viccet, a tréfát. Amikor a saját környezetemben vagyok, amikor ismerősökkel, barátokkal vagyok körülvéve, akkor én is felengedek, és be tudok indulni." S a játékostársak is megesküsznek, hogy Pietro nagyon vidám is tud lenni.
"Az egyetlen dolog, amit sohasem szeretnék, - nyilatkozta Pruzzo - hogy Vierchowod legyen az őrzőm. Ebben az esetben ugyanis a lebőgés garantált. Egy csatárnak ellene még arra is fel kell készülnie, hogy labdába sem fog érni." A sajtó és a szakma egyöntetű véleménye, hogy ha a Romának sikerül végleg megszereznie a védőt, az utóbbi évek legjobb igazolását üti nyélbe. S tudván, hogy egy bizonyos Falcao 1980-ban került a Romához, ez azért nem akármi. (Most már tudjuk: Dino Viola ugyan mindent megpróbált az ügy érdekében, majd a nyári átigazolási időszak alatt Vierchowod végre hallatta a hangját és hetekig tiltakozott, hogy nem akar elmenni Rómából, a játékost a Roma nem tudta megtartani.)