Serie A, 2. forduló
1982. szeptember 19.

A második forduló nem kis ijedtséget hoz a Roma szurkolóira. Ekkor még senki sem gondolja, hogy komolyan számolni kell a Veronával, különösen azután, hogy a fővárosiak az Olasz Kupa mérkőzés alkalmával egy hónapja sincs, hogy 5-0-ra kiütötték az Adige folyó parti város csapatát. A vendégek keretét főleg több, nagyobb gárdától elküldött játékos alkotja. Bagnoli mester csapata irányítja a játékot az első félidőben. Volpati a felső lécet találja telibe, majd Farina és Penzo hagynak ki hatalmas helyzeteket. A Roma nem találja a saját játékát, Falcao, Prohaska és Chierico szinte a pályán sincsenek, Valiginak pedig nem sikerül megismételnie a Cagliari elleni remek teljesítményét. Ha játék nincs is, de a szív legalább nem hiányzik, a Roma küzd és harcol a két elsőrangú középső védővel, az ex Spinosival és a fiatal Tricellával felálló Verona ellen. De a nagy akarás miatt többször újra veszélybe kerül a hazai kapu, Gibellini lövésénél például Tancredinek kell óriásit védenie. Az utolsó percben aztán büntetőhöz jutnak a hazaiak. Falcao szinte már elveszti a labdát a tizenhatoson belül, de Garella kapus teljesen feleslegesen elteríti a brazilt, így jogos a tizenegyes. A labda mögé a kapitány, Di Bartolomei áll, és hatalmas erővel vágja a labdát a kapuba. A 90. percben a Verona ellen tehát rátalált a Roma a szerencséjére, de az idény hátralévő részében bebizonyítja, hogy nem érdemtelenül.
A Roma a 2. forduló után a Fiorentina és a Sampdoria társaságában vezeti a táblázatot. Nem kis meglepetés a Sampdoria jó kezdése, aki a Juve legyőzése után a San Siro stadionban is diadalmaskodik. A Juventus hozza a kötelezőt, hazai pályán 2-0-ra veri a Cesenát.

ROMA-VERONA 1-0
ROMA: Tancredi, Nappi, Maldera, Di Bartolomei, Falcao, Vierchowod, Chierico, Prohaska, Pruzzo, Valigi, Iorio (75' Faccini). Edző: Liedholm.
VERONA: Garella, Oddi, Marangon, Volpati, Spinosi, Tricella, Fanna, Sacchetti, Di Gennaro, Dirceu, Penzo (79' Gibellini). Edző: Bagnoli.
Játékvezető: Pieri (Genova).
Gólszerző: 90' Di Bartolomei (büntetőből).
Sárga lap: Marangon.
Szögletarány: 10-5.
Nézőszám: 47 902.
Megjegyzés: nyári meleg, jó talajú pálya.

 A Giallorossi októberi számában Ezio De Cesari Liedholm mesterrel beszélget a bajnokságról és az új játékosokról:
- "Az idény végén majd megmondom, hogy mit is tettünk vagy mit változtattunk a játékunkon. Ha akarják és sikerül is nekik, majd rájönnek a többiek. Ha rájönnek, hát nincs mit tennünk, türelem... Ellenkező esetben nyilván profitálhatunk belőle valamit.
- Azt olvastuk, hogy Önnek új dolgokat kellett kitalálnia, mert a többiek elkezdték utánozni...
- Néha szükség van egy kis tréfára. De a viccet félretéve a labdarúgás mindig ugyanaz, még ha évről évre növekszik is a gyorsaság, a ritmus, a fáradékonyság legyőzése. Az 1950-es világbajnokságon második helyezett Svédország például majdnem ugyanazt a játékot játszotta, mint a legutóbbi világbajnokságon győztes olasz nemzeti tizenegy. Aztán persze bármikor feltűnhet egy világsztár, egy zseni, egy Pelé, aki bármelyik pillanatban képes megváltoztatni mérkőzéseket. Vagy bejön néhány megérzés.
- Mint például Di Bartolomei a söprögető poszton? Úgy tűnt nekünk, hogy Di Bartolomei ezzel sok feladattól megszabadul és így több szabadsága lesz.
- Valamivel talán nagyobb rizikót vállalunk fel azzal, hogy a középpályán és a védekezésben eggyel több emberünk legyen. Kevés olyan játékos van Európában, mint Di Bartolomei, a hosszú indításaival és hatalmas erejű lövéseivel...
- Ez lehetne az egyik kulcsa annak, hogy sikerüljön valahogy felvenni a versenyt a Juventus sztárjainak vitathatatlan kvalitásaival szemben?
- A Juventus azt a luxust is megengedheti magának, hogy olyan gondja legyen, mint például 3 vagy 4 játékos, akik még le vannak maradva a felkészülésben, hiszen a másik 6 vagy 7 játékos is éppen elég lehet a sikerhez. Nekünk mindig 100%-ot kell teljesítenünk, ha olyanok akarunk lenni, mint ők.
- Vagy esetleg jobbak is.
- Mérkőzésről mérkőzésre csak saját magunkkal kell foglalkoznunk mind a három fronton: bajnokság, Olasz Kupa és UEFA Kupa. Az értékelésre majd lesz idő a végén. Mindenesetre csodára lenne szükség Rómában, nagyobb csodára, mint ami Milánóban történt.
- Vierchowod lehet pont az az ideális védő, aki mellett meg lehet kockáztatni Di Bartolomeit a söprögető poszton.
- Vierchowod kivételes játékos, a védelmünk gyöngyszeme, köszönhetően a védőkre nem jellemző gyorsaságának is. Di Bartolomeinek minden adottsága megvan ahhoz, hogy ő legyen a második Beckenbauer, és ezt már akkor is állítottam, amikor Vierchowod még nem volt a miénk.
- Nappi.
- Nagyobb tüdeje van, mint a többieknek, több ember helyett is rohan, taktikailag egy fontos elem.
- Maldera.
- Nagyon hasznos védőként csakúgy, mint a fedezet posztján és még a kaput is nagyon érzi. A jó teljesítmény nála garantált. Nálam a Milánban két év alatt 17 gólt lőtt. Csak el kell kezdenie. Bár nekünk ezeknek a góljainak a fele is elég lenne.
- Prohaska.
- Még annál is jobb, mint amilyennek gondoltam, amikor leigazoltuk. Remekül tudja megtartani a labdát, a legmegfelelőbb pillanatban képes gólhelyzetbe hozni a társakat, jól lő, egy példamutató profi. Nagyon eltaláltuk a második külföldinket is.
- Iorio.
- Egy fontos játékos, bizonyos mérkőzéseken nélkülözhetetlen. A Verona ellen sajnos kicsit fáradt volt, de Cagliariban egy szép gólt lőtt és az Ipswich ellen is jól muzsikált.
- És végre a felfedezés, Valigi...
- Rá volt szükségünk ahhoz, hogy a játékunk teljes legyen. Tud küzdeni a többiekért, hihetetlen egyszerűséggel képes játszani, mindig ott van a pálya minden részén. Talán kicsit ravaszabbnak kéne csak lennie és tapasztalatot kell gyűjtenie. De ha belegondolunk, hogy mindössze 20 esztendős és a C ligából jön, hát bizony tátva marad a szánk.
- A Roma legjobb igazolása mégis Ancelotti lehet.
- Egyre jobban van, a teljes felépülésére már nem sokat kell várni. A sérülése előtt már válogatott volt, talán ezzel meg is magyarázom, hogy mennyire hasznos lehet a számunkra.
- Nem lesz túl sok dudás egy csárdában?
- Gyakorlatilag 18 kezdőjátékosunk van, plusz a harmadik számú kapus, Biagini és persze Ancelotti és Giovannelli. Emlékeztek, hogy hány sérültünk volt az előző szezonban? Ha tavaly is 21 játékosunk lett volna, talán, talán...
- Úgy tűnik, hogy Turone elhagyhatja a csapatot.
- Nem hiszem. Turone megsérült aztán meg eltiltották, kikerült a csapatból, de nem végleg. A bajnokság még hosszú és ott van a két kupa is.
- Scarnecchia el szeretne menni.
- Scarnecchiának meg kell értenie, hogy nemcsak hasznos, de igen értékes lehet még a Roma számára. Egy remek kiegészítő ember és ha marad én csak boldog leszek.
- Mi a különbség a mai Roma valamint az elmúlt két szezon, az 1980/81-es második és az 1981/82-es harmadik helyezett csapatai között?
- Több igazi egyéniség van a keretünkben. Valami talán még hiányzik, de már jó úton járunk. A mostani csapat nekem mindenképpen erősebbnek tűnik az előző évekéhez képest. De a többi csapat is erősödött, elég csak Boniek, Platini, Rossi és Bettega Juventusára gondolni, de ott van Passarella a Fiorentinában, Müller az Interben vagy Ramon Diazzal a Napoli is megerősödött. S vegyük még hozzá az angolos Sampdoriát vagy Maradona helyettesének, Hernandeznek a Torinóját. De ebben a sorban ott vagyunk mi is és ígérhetem: drágán fogjuk adni a bőrünket. A szuperfavorit továbbra is persze a Juventus. De ha esetleg becsúszna nekik néhány hiba..."