Serie A, 22. forduló
1983. március 6.

A hét közepén a Roma az UEFA Kupában elszenvedi az első hazai vereségét az idényben, két öngólnak köszönhetően 2-1-re kap ki a nagy múltú Benfica ellen. Aztán március 6-án, vasárnap elérkezik a nagy nap, a Juventus látogat az Olimpicóba. Egy esetleges hazai győzelemmel 7 pontra nőhetne a két csapat közötti különbség, de egy döntetlennel is maradna a tekintélyes 5 pontos előny. Természetesen zsúfolásig megtelt stadion, bevételi rekord és fantasztikus hangulat, több ezer kartonból készült koreográfia fogadja a zebrákat. Liedholm a mérkőzésre alaposan átszervezi a csapatot, Prohaska, Iorio és Maldera és kispadra ülnek, helyettük a kezdőben kap helyet Righetti, Nappi és Valigi. Di Bartolomeit visszatolja a középpályára, Falcaot előbbre tolja egy sorral, a védelem közepét pedig a Vierchowod-Righetti páros alkotja. "Néhány frissebb, kevésbé fáradt játékost akarok kipróbálni, majd meglátjuk mi sül ki belőle" - nyilatkozza Liedholm a mérkőzés előtt. S a svéd húzása úgy tűnik, hogy bejön, hiszen az első félidőben a Juventus csak keresi a labdát. A Roma remekül játssza a megszokott zónajátékát, s a középpályán mozgásteret sem hagy a zebráknak. A 24. percben Bruno Conti távoli bombáját tornázza ki a léc alól Zoff, majd az ezt követő szögletnél Pruzzo fejesét védi magabiztosan a veterán portás. Az első félidő 0-0-al végződik, de senki sem izgul az eredmény miatt, hiszen a játékban a hazaiak messze felülmúlták ellenfelüket. Az öltözőbe igyekvő Nela meg is jegyzi egy riporternek: "Nekünk a döntetlen is jó lenne, de természetesen azért mentünk ki a pályára, hogy nyerjünk. Csak mi támadunk, a Juventus eddig nagyon keveset csinált, azaz talán inkább semmit".
A második félidőben sem változik a játék képe, továbbra is csak a Roma veszélyeztet. Falcaotól indul egy remek akció, majd Ancelotti ugratja ki Contit, aki estében 14 méterről épphogy elvéti a hosszú sarkot. A 13. percben Platini szétrúgja Pruzzót, sárga lapot sem kap, viszont a csatár nem tudja folytatni a játékot és le kell cserélni. Helyére Iorio lép pályára. Valamivel több, mint egy órát kell várni a hazai gólra. A nemrég csereként pályára lépő csatárt Gentile teríti le a tizenhatos bal oldali sarkánál. A szabadrúgásból Conti ível középre a kapu elé, Falcao érkezik és a kapuba csúsztatja a labdát. 1-0. Tombol a stadion, hatalmas ünneplés kezdődik, az öröm leírhatatlan. Iorio a kegyelemdöfést is megadhatná a zebráknak, de Ancelotti remek indítása után hatalmas helyzetben hibázik. Hét perccel a vége előtt a hazaiak kapujától 22 méterre szabadrúgáshoz jut a Juve. A labda mögé Platini áll, és a sorfal fölött remekül elcsavart labdája a kapu bal felső sarkában köt ki. Tancredi mozdulni sem nagyon tud. 1-1. S amiről talán a legoptimistább Juventus hivők sem álmodtak a mérkőzést látva, három perccel később a győzelmet is megszerzik a zebrák. Egy hosszú előre vágott labdát Bonini fejjel csúsztat meg az igencsak lesgyanús helyen lévő Platini elé, a francia leviszi a labdát az alapvonalig, majd a kapu elé ível és két védővel a nyakán a legmagasabbra ugró Brio három méterről a kapuba bólint. 1-2. A Roma négy perc alatt a mennyből a pokolba jutott. A két csapat között 7 helyett mindössze 3 pont a különbség, újra nyílt a bajnokság. A hazai szurkolók a vereség ellenére sem hagyják magukra a csapatot, taps és "Roma, Roma" skandálás mellett indulnak az öltözőbe a csapatok. A lefújás után Vierchowod ingerülten nyilatkozik a riporternek: "Ha a játékvezető nem fújja be a lest, akkor előbb-utóbb csak gólt lőnek." Liedholm láthatóan nagyon csalódott, alig találja a szavakat: "Még mindig van három pont előnyünk, ez akár elég is lehet. Már szinte megnyertük a scudettót, hiszen 80 percig uraltuk a játékot. Pruzzo sérülése is befolyásolta az eredményt."
A brazil Falcao a másnapi Corriere dello Sport hasábjain nem leplezi keserűségét: "Nagyon felidegesítem magam minden alkalommal, amikor vereséget szenvedünk. Képzelhetitek, mit érzek most, amikor egy ilyen fontos mérkőzésen kaptunk ki, amin ráadásul remekül játszottunk. Már több alkalommal játszhattam a Juventus ellen, de most vasárnap először láttam egy teljesen magatehetetlen, egy épkézláb támadás kialakítására alkalmatlan, nulla játékot produkáló Juventust. S ha belegondolunk, hogy elvileg nekik úgy kellett volna pályára lépniük: nyerniük kell mindenáron... Ez is azt bizonyítja, hogy mennyire erős a Roma és milyen mintaszerűen játszottunk. Aztán mégis kikaptunk, a Juventus két támadásának köszönhetően, amikor már kezünkben volt az eredmény. De a vereség hogyanjának részleteibe most inkább ne is menjünk bele..."
"Nyugalom barátaim, ez az a pillanat, amikor higgadtaknak kell maradnunk, és a csapat mellé kell állni. Még mindig 3 pont az előnyünk és ez bizony nem kevés. De ami ennél is többet számít: a Roma jobban játszott a Juventusnál, belőhette volna a második gólt is, de ehelyett kapott két buta gólt (ezúttal Tancredi nem tett csodát), és kikapott egy olyan mérkőzésen, ahol nemhogy a döntetlent, de a győzelmet is megérdemelte volna. Nem ez az a hely, ahol el kell mesélni a mérkőzés krónikáját, de néhány dologra azért jó, ha emlékezünk, csakhogy képbe legyünk arról, mennyire igazságtalan is volt ez a vereség. Az első 45 percben Tancredi kapusnak egyetlen egy védést se kellett bemutatnia. De a második játékrészben is a Roma uralta a játékot, olyannyira, hogy a hálóőrnek csak néha kellett egyáltalán labdába érnie, de ekkor is csak a játék közbeni egyszerű szituációknál tisztázott. Falcao góljáig a Juventus a pályán sem volt. Még Platininak sem, aki pedig egy igazi klasszis, sikerült elkapnia a fonalat a római középpálya szoros őrizetében.
Liedholm Righettit állította a védelem mögé, ezzel Di Bartolomeinek még több lehetősége volt improvizálnia és segítenie a középpálya munkáját. Ugyanakkor Falcaot feljebb tolta, szinte egy kissé hátratolt csatárt játszott, s ezt sikerült is kihasználnia, olyannyira, hogy ő szerezte a csapat vezető gólját egy ravasz és ügyes fejessel Bruno Conti tanítani való szabadrúgása után. Ekkor még 27 perc volt hátra a végéig, és a Juventus ekkor próbált valamelyest kiszabadulni a római satuból, felvállalva az ezzel járó nagyobb rizikót is.
Ekkor történt a fordulópont, ami megváltoztatta a mérkőzést. Ancelotti ugratta ki Ioriót, talán egy pillanat késéssel, így a csatár kissé kisodródott. Még onnan is nyugodtan lehetett volna gólt lőni, de bravúr kellett volna hozzá. Elég lett volna viszont a középen üres Falcaohoz passzolni a labdát, aki onnan nehezen hibázik. 2-0 lett volna az eredmény, 7 pont a különbség, a bajnoki cím gyakorlatilag a zsebben. De Iorio rosszul határozott és a végén ez döntőnek bizonyult. Tancredi is hozzátett ehhez, aki valljuk be már sokszor mentette meg az eredményt, valamint a Juventus, aki talált két gólt, és megszerezte ezzel a két pontot, amiben talán már ők sem reménykedtek.
De pont ez lehet vigasz a Roma számára. Ha a Juventus ellen a bordó-sárgák gyengén és alárendelt szerepben játszottak volna, akkor lenne ok az aggodalomra. De a Roma bebizonyította, hogy még ebben a kissé nehéz helyzetben sem rosszabb a Juventusnál, így képes lehet arra, hogy a megmaradt 3 pontos előnyt egészen a végéig megőrizzék." - írja Ezio De Cesari a Giallorossi magazinban a mérkőzést követően.
A fordulóban meglepetésre vereséget szenved a Verona a szinte már biztos kiesőnek számító Catanzaro vendégeként, az Inter pedig hazai pályán bukik el a Pisával szemben, így egyikük sem tudja kihasználni a Roma vereségét. A 31 pontos bordó-sárgák mögé a Juventus zárkózik fel 28 ponttal, míg a harmadik a Verona 27, a Fiorentina, az Inter és a Torino 25-25 pontot gyűjtöttek.
A mérkőzést követő hét is még a sok polémiát kavart Roma-Juventus mérkőzés fényében telik. Még a máskor véleményét oly ritkán kifejtő Boniperti is úgy érzi, hogy meg kel szólalnia: "Rájöttem, hogy a Roma nagyon is fél. Meg fogjuk előzni őket." Majd Trapattoni rátesz még egy lapáttal: "A Roma mindig csak panaszkodik. Jó lenne már ezt befejezni." Hát remek. S ha a Roma fél is, bizonyára nem attól, hogy a Juventus jobb csapat. Nils Liedholm mindkettőjüknek teljes higgadtsággal válaszol: "Egy percig sem féltünk, mert tudjuk, hogy jobbak vagyunk. Az áldozatot pedig nem játsszuk el, csak elmondjuk az igazságot" - mondja a svéd.

ROMA-JUVENTUS 1-2
ROMA: Tancredi, Nappi, Vierchowod, Righetti, Falcao, Nela, Valigi, Ancelotti, Pruzzo (58' Iorio), Di Bartolomei, B.Conti. Edző: Liedholm.
JUVENTUS: Zoff, Gentile, Cabrini, Bonini, Brio, Scirea, Bettega, Tardelli, Rossi, Platini, Boniek (64' Marocchino). Edző: Trapattoni.
Játékvezető: Barbaresco (Cormons).
Gólszerző: 63' Falcao, 83' Platini, 86' Brio.
Sárga lap: Brio, Gentile, Bettega, Righetti, B.Conti.
Megjegyzés: Platini kíméletlen belépője után Pruzzót le kellett cserélni.
Szögletarány: 1-1.
Nézőszám: 70 065.
Megjegyzés: szép idő, jó talajú pálya.

Osztályzatok (Roma-Juventus 1-2)

Játékosok
Tancredi	5,5	6	6	6	5,5	5,8
Nappi	6	6,5	6	7	6,5	6,4
Vierchowod	7	6,5	6	6,5	6,5	6,5
Righetti	6,5	6	6,5	6,5	6	6,3
Falcao	7	8	6,5	7	7	7,1
Nela	6,5	6,5	6,5	6,5	6,5	6,5
Valigi	6	6,5	5,5	6,5	6	6,1
Ancelotti	6,5	6	6	6	6	6,1
Pruzzo	6	6	6	6,5	6	6,1
Iorio	6,5	6	5,5	6	6	6
Di Bartolomei	7	6	6	7	6	6,4
Conti	5,5	5	5,5	6	5,5	5,5

Többi eredmény a 22. fordulóból: